A gondolat az adott külső benyomások és ezekből lecsapódó képzetek után önálló működése az agynak vagy észnek. A gondolat az ész szabad működésének eredménye és mint ilyen főképp valamely ítélet formájában lép fel. Vagy, miután a gondolkodás orgánuma a nyelv, a gondolat egyszersmind egy mondat, szentencia alakjában jelenik meg. A gondolat mindig egy rövid szavakba foglalható eredménye a hosszabb-rövidebb gondolkodásnak. Vannak jó gondolatok, melyek vagy tüzetesebb tanulmányból, vagy ötletből eredtek és többnyire a cél és eszközök sikeres összeillesztésében nyilatkoznak. Néha a gondolat annyit is tesz, mint szórakozottság, magába mélyedés és itt a gondolat éles ellentéte a friss érzéki benyomásnak.
hu
