Vásár, piac

Sárga falú ház előtt, kosarakból és batyuból édességet áruló nők, vásárló asszonyokkal. - tíz női és egy férfi alak a képen.

Sárga falú ház előtt, kosarakból és batyuból édességet áruló nők, vásárló asszonnyal. - két női alak a képen.

Árusok és vásárlók tömege a cserepek között, jobbra cserepekkel megrakott szekér

Vasárnapi utcajelenet. Előtérben egy félszeg legényke, háttérben lányok, még távolabb asszonyok csoportja. Jelzése: Rökk Károly, Kalocsa, 1927.

Előtérben három hagyományos viseletű férfi, háttérben szarvasmarhák és vásári sokadalom. Jelzése: Rökk Károly, 1923.

A "Vasárnap" c. lap. Benne IV. Károly halálhíre.

Kettő csendőr járőr a Lippói vásáron, a bal szélső a szakmári Szabadi Ferenc. Az ajándékozásig a család birtokában.

Új házak München Bevásárló utcájában. Fönt, fekete betűvel: München Neuhasern Kaufingerstrasse.

Üdvözlet Kalocsáról! Tanítók háza. Elején és hátulján piros betűs nyomtatás. fekete Berauer József javaslatára a Kalocsa vidéki Római Katholikus Tanítóegylet felhívást tett közzé 1894. április 12-én a Tanítók Háza létrehozására. Császka György érsek a jezsuiták kertjéből vásárolt meg egy 2400 ¨ öles területet, melyen 1896-1897-ben építették föl közadakozásból az épületet. A trianoni területvesztéssel járó hallgatói létszámcsökkenés miatt 1926-tól a tanítójelöltek mellett gimnáziumi és polgári iskolai tanulókat is felvettek.

A kalocsai Bagó – Sós Gergely gőzmalma a Szent János térrel. Elején és hátulján piros betűs nyomtatás, és MSM monogram. színes Bagó Soós Gergely 1904-ben alapította hengermalmát. Utódai a Miskei úton megvásárolt Tessényi ház helyén építették föl az új malomépületet 1908-ban. 1910. július 11-én keltezve

A kalocsai Tomori strandfürdő a medencével, háttérben a főépülettel, hullámos szegésű fehér kertben. Hátulján a bal alsó sarokban: 1696. sz., középen Weinstock logó. fekete A Kalocsa vidéki Méhészeti Egyesület építette a medencéket és az öltözőket. A 35 C-os gyógyvizet adó, 120 l/perces vízhozamú ártézi kutat állami támogatással fúrták. 1929-ben a város megvásárolta a Csajda kertet a fürdővel együtt, melyet 1933-ban felújítottak. A medence alját kaviccsal borították, új fürdőépületet és kabinokat építettek, parkosítottak, játszóteret alakítottak ki. Az átadás alkalmából 1933. június 26-án a kert nevét Várady Érsek Parkra, a fürdőét Tomori Fürdőre változtatták. A fürdővíz a gyenge, fejlődésben visszamaradt gyermekeknél, reumatikus bántalmaknál és az izzadmányos női bajoknál fejtette ki gyógyító hatását. Ivókúraként gyenge hashajtó, egyszerűbb gyomor- és bélhurutoknál kiváló gyógyhatású volt.

A kalocsai Érseki kert a tó részletével háttérben a dombbal. Elején és hátulján piros betűs nyomtatás. fekete A 25 kat. holdas érsekkertet Kollonits érsek 1795-ben bővítette és nyitotta meg időnként „alattvalói” mulatására. Növényzetét Haynald bíboros újította fel 1885-ben, s ő nyitotta meg állandó jelleggel Kalocsa lakosságának szórakozása és üdülése számára. Az 5 kat. holdas belső kertet Zichy érsek különítette el 1930-ban. A város körtöltése 1862-től védte az árvizektől. Kitűnő mikroklímája, különleges növényzete, évszázados fái, gesztenyés tengelysora, kör alakú barokk tava, gyönyörködtető részletei indokolják zöldterületi védetté nyilvánítását. A fiatalság itt találta meg uzsonnázó és szórakozó helyét a néhány éve létesített Platán Büfében. Kalocsa kulturális életét szolgálja A szabadtéri színpad, egészségügyét a víztorony. – A kertet Mikus Sándor Fésülködője és Kovács Ferenc Petőfi szobra díszíti, s idegenforgalmi nevezetessége még, hogy bejárata melletti házban lakott Malatin Antal, a 48-as szabadságharc hőse, a 12 pontnak, Petőfi Nemzeti Dalának /cenzúra mellőzésével történt/ kinyomtatója és a Kossuth bankók nyomdásza. 1913. június 12-én keltezve

A kalocsai Tomori – Strandfürdő a medencével, háttérben a főépülettel fehér keretben. Hátulján a bal alsó sarokban: 1696. sz., középen Weinstock logó. fekete A Kalocsa vidéki Méhészeti Egyesület építette a medencéket és az öltözőket. A 35 C-os gyógyvizet adó, 120 l/perces vízhozamú ártézi kutat állami támogatással fúrták. 1929-ben a város megvásárolta a Csajda kertet a fürdővel együtt, melyet 1933-ban felújítottak. A medence alját kaviccsal borították, új fürdőépületet és kabinokat építettek, parkosítottak, játszóteret alakítottak ki. Az átadás alkalmából 1933. június 26-án a kert nevét Várady Érsek Parkra, a fürdőét Tomori Fürdőre változtatták. A fürdővíz a gyenge, fejlődésben visszamaradt gyermekeknél, reumatikus bántalmaknál és az izzadmányos női bajoknál fejtette ki gyógyító hatását. Ivókúraként gyenge hashajtó, egyszerűbb gyomor- és bélhurutoknál kiváló gyógyhatású volt. 1935. szeptember 1-jén keltezve

A kalocsai Érseki székesegyház. Hátulján fekete betűs nyomtatás. fekete A jelenlegi Főszékesegyházat Mayerhoffer András tervei alapján Csáky Imre, Patachich Gábor és Klobusiczky Ferenc érsekek építették 1735-1754 között - családi címereik a homlokzaton láthatók. A mellvéden áll Péter és Pál apostolok, közöttük pedig Szűz Mária szobra. 1795. július 19-én villámcsapás gyújtotta fel a tornyokat és a tetőzetet. Ezután építették föl a klasszicizáló toronysisakokat - az északit 1799-ben, a délit 1800-ban fejezték be -, és borították vörös rézlemezzel a tetőt. A Főszékesegyház teljes pompájába az 1908-1912 közötti restaurálás után került. Ennek során építették a diadalív fölé a huszártornyot, s helyezték el a bejárat fölötti timpanonba Andrejka József Patrona Hungariae című homokkő domborművét. 1907. június 2-án bérmentesítve

A kalocsai Tomori – Strandfürdő a medencével, háttérben a főépülettel hullámos szegésű fehér keretben. Hátulján a bal alsó sarokban: 1696. sz., középen Weinstock logó. barna A Kalocsa vidéki Méhészeti Egyesület építette a medencéket és az öltözőket. A 35 C-os gyógyvizet adó, 120 l/perces vízhozamú ártézi kutat állami támogatással fúrták. 1929-ben a város megvásárolta a Csajda kertet a fürdővel együtt, melyet 1933-ban felújítottak. A medence alját kaviccsal borították, új fürdőépületet és kabinokat építettek, parkosítottak, játszóteret alakítottak ki. Az átadás alkalmából 1933. június 26-án a kert nevét Várady Érsek Parkra, a fürdőét Tomori Fürdőre változtatták. A fürdővíz a gyenge, fejlődésben visszamaradt gyermekeknél, reumatikus bántalmaknál és az izzadmányos női bajoknál fejtette ki gyógyító hatását. Ivókúraként gyenge hashajtó, egyszerűbb gyomor- és bélhurutoknál kiváló gyógyhatású volt.

A kalocsai Tanítók háza fehér keretben. zöld Berauer József javaslatára a Kalocsa vidéki Római Katholikus Tanítóegylet felhívást tett közzé 1894. április 12-én a Tanítók Háza létrehozására. Császka György érsek a jezsuiták kertjéből vásárolt meg egy 2400 ¨ öles területet, melyen 1896-1897-ben építették föl közadakozásból az épületet. A trianoni területvesztéssel járó hallgatói létszámcsökkenés miatt 1926-tól a tanítójelöltek mellett gimnáziumi és polgári iskolai tanulókat is felvettek. 1936. szeptember 28-án bérmentesítve

A kalocsai Strandfürdő a pavilonokkal fehér keretben. lila A Kalocsa vidéki Méhészeti Egyesület építette a medencéket és az öltözőket. A 35 C-os gyógyvizet adó, 120 l/perces vízhozamú ártézi kutat állami támogatással fúrták. 1929-ben a város megvásárolta a Csajda kertet a fürdővel együtt, melyet 1933-ban felújítottak. A medence alját kaviccsal borították, új fürdőépületet és kabinokat építettek, parkosítottak, játszóteret alakítottak ki. Az átadás alkalmából 1933. június 26-án a kert nevét Várady Érsek Parkra, a fürdőét Tomori Fürdőre változtatták. A fürdővíz a gyenge, fejlődésben visszamaradt gyermekeknél, reumatikus bántalmaknál és az izzadmányos női bajoknál fejtette ki gyógyító hatását. Ivókúraként gyenge hashajtó, egyszerűbb gyomor- és bélhurutoknál kiváló gyógyhatású volt.

A kalocsai eperföldi Szent Imre templom az iskola felől. fekete Az eperföldi plébániát 1922-ben alapították. Templom hiányában az eperföldi és a szőlőhegyi iskolában alakítottak ki imatermeket. Lichtensteiger Ferenc és Városy Gyula 120.000 arany koronás alapot létesített a templom építésére s megvásárolták a telket is. Az alapot Várady Lipót Árpád 1917-ben 500.000 koronával gyarapította, továbbá 270 kataszteri hold földet adományozott e célra. Ezen alapokból és a hívek adományaiból kezdték meg a templom építését 1931 novemberében. Möller István műegyetemi tanár tervei alapján Rökk Károly építette a neoromán stílusú templomot. Az elégtelen költségvetés miatt a tervezett két toronyból csak az egyik készülhetett el. 1933. szeptember 8-án gr. Zichy Gyula érsek és dr. Horváth Győző püspök szentelte fel az első külvárosi templomot.

A kalocsai Szent István utca részlete Karácsonyi Lajos üzletével. Elején piros, hátulján fekete betűs felirat. Baloldalon W. L. Bp. 6362., a bal alsó sarokban: 6612. fekete Az 1906-ban lebontott királyi járásbíróság, királyi ügyészi hivatal és börtön helyére építették Petrovácz Gyula tervei alapján az ún. „alsó” városi bérházat, melyet 1908. október 31-én adtak át. Földszintjén helyezték el az 1898. július 11-én alakult Kalocsai Közgazdasági Bank Rt. irodáit, mely 1925-ben beolvadt a Kalocsai Takarékpénztárba. Karácsonyi Lajos üzlete helyére költözött az 1893-ban Dr. Jovitza Sándor alapította „Őrangyal” gyógyszertár. Tőle vásárolta meg Doby Jenő, majd 1910-ben Ligeti Ernő, aki az államosításig működtette. Ezt a patikát privatizálta Dr. Grabarits István gyógyszerész. 1922. július 30-án keltezve

A kalocsai megáradt Csillás- palé háttérben a székesegyházzal fehér keretben. fekete 1941. február 15-én szombaton Apostagnál szakadt át a gát. Három helyen, 630 méter szélességben ömlött a víz az ártérre (1000 m3/másodperc). A Kalocsai Járás területét hétfőn érte el a víz a Szelídi tavon, szerdán este pedig a Duna völgyi Főcsatornán keresztül. Dr. Farkas Géza polgármester értesülvén a gátszakadásról, vasárnap reggel bejárta a Dunát dr. Boross Gyula főszolgabíró és Szabóki Jenő igazgató-főmérnök társaságában. Még azon a napon 180 kubikust állítottak munkába, akik Grósz Pál városi műszaki tanácsos vezetésével a körtöltésen kezdték meg a védekezést. Vasárnap este jelölték ki az országos hatóságok a kiskőrös-kalocsai vasutat és a foktői utat az új védelmi vonalnak, de ekkorra már előre haladottak a megerősítő munkálatokkal. A víz február 18-án kedden 16 órakor érte el a várost. Szerdán hajnalban a vasúti töltés eltömött átereszeit benyomta a hatalmas víz és Negyvenszállásnál átszakította a töltést. Kalocsa belterületét a Bagó-Soós malomnál épített körtöltés védte meg. Február 20-án csütörtökön este a Foktői úti hidat is alámosta a víz és elöntötte a Bürgerkertet. A polgári hatóságoknak sokat segített a honvédség. Vitéz Nádor Gyula alezredes mindenben együttműködött a várossal. A legnagyobb segítséget a 4000 menekült élelmezésével nyújtották. Az árvíz elöntötte a Rokkanttelepet, a Bürgerkertet és a Csillás palé melletti alacsonyabb fekvésű utcákat. A város többi részét megvédte a megerősített körtöltés. A Gödröket a belvíz öntötte el, amely szintén súlyos károkat okozott. Február 25-én rendelte el Bonczos Miklós kormánybiztos az Érsekcsanádi átvágást. Szabóki Jenő igazgató-főmérnök irányításával március 1-én robbantották ki az előkészített töltés 40 m-es szakaszát. 300 m3 vizet vezettek vissza másodpercenként, ami napi 15-20 millió m3-t jelentett. Kalocsa környéke csak március végére mentesült a vizektől. Március 1-ig 79 ház omlott össze, s további 130 ház fenyegetett leomlással. A talajvíz magassága 250 házat fenyegetett ekkor. 1941. július 2-án keltezve

A kalocsai Tanítók háza fehér keretben. lila Berauer József javaslatára a Kalocsa vidéki Római Katholikus Tanítóegylet felhívást tett közzé 1894. április 12-én a Tanítók Háza létrehozására. Császka György érsek a jezsuiták kertjéből vásárolt meg egy 2400 ¨ öles területet, melyen 1896-1897-ben építették föl közadakozásból az épületet. A trianoni területvesztéssel járó hallgatói létszámcsökkenés miatt 1926-tól a tanítójelöltek mellett gimnáziumi és polgári iskolai tanulókat is felvettek.

A kalocsai Tomori – Strandfürdő a medencével fehér keretben. Hátulján a bal alsó sarokban: 1695. sz., középen Weinstock logó. fekete A Kalocsa vidéki Méhészeti Egyesület építette a medencéket és az öltözőket. A 35 C-os gyógyvizet adó, 120 l/perces vízhozamú ártézi kutat állami támogatással fúrták. 1929-ben a város megvásárolta a Csajda kertet a fürdővel együtt, melyet 1933-ban felújítottak. A medence alját kaviccsal borították, új fürdőépületet és kabinokat építettek, parkosítottak, játszóteret alakítottak ki. Az átadás alkalmából 1933. június 26-án a kert nevét Várady Érsek Parkra, a fürdőét Tomori Fürdőre változtatták. A fürdővíz a gyenge, fejlődésben visszamaradt gyermekeknél, reumatikus bántalmaknál és az izzadmányos női bajoknál fejtette ki gyógyító hatását. Ivókúraként gyenge hashajtó, egyszerűbb gyomor- és bélhurutoknál kiváló gyógyhatású volt.

A kalocsai Tanítók háza. Hátulján fekete betűs nyomtatás. fekete Berauer József javaslatára a Kalocsa vidéki Római Katholikus Tanítóegylet felhívást tett közzé 1894. április 12-én a Tanítók Háza létrehozására. Császka György érsek a jezsuiták kertjéből vásárolt meg egy 2400 ¨ öles területet, melyen 1896-1897-ben építették föl közadakozásból az épületet. A trianoni területvesztéssel járó hallgatói létszámcsökkenés miatt 1926-tól a tanítójelöltek mellett gimnáziumi és polgári iskolai tanulókat is felvettek. 1908. július 21-én keltezve

A kalocsai Szent István utcai részlet a városi kisebb bérházzal. Elején piros, hátulján fekete betűs nyomtatás, baloldalon W. L. Bp. 6362., a bal alsó sarokban: 6613. fekete Az 1906-ban lebontott királyi járásbíróság, királyi ügyészi hivatal és börtön helyére építették Petrovácz Gyula tervei alapján az ún. „alsó” városi bérházat, melyet 1908. október 31-én adtak át. Földszintjén helyezték el az 1898. július 11-én alakult Kalocsai Közgazdasági Bank Rt. irodáit, mely 1925-ben beolvadt a Kalocsai Takarékpénztárba. Karácsonyi Lajos üzlete helyére költözött az 1893-ban Dr. Jovitza Sándor alapította „Őrangyal” gyógyszertár. Tőle vásárolta meg Doby Jenő, majd 1910-ben Ligeti Ernő, aki az államosításig működtette. Ezt a patikát privatizálta Dr. Grabarits István gyógyszerész.