....................
Vásár, piac
Ácsorgó és üldögélő népviseletbe öltözött férfiak és nők. Dinnyét áruló asszony. Jelzése: Rökk Károly, Halompuszta, 1923.
A bécsi nagy piactér látképe. Kép alatt piros betűvel: Hoher Markt Wien 4525. 1902. április 14. bérmentesítve
A kecskeméti Piactér látképe. Fent: Üdvözlet Kecskemétről. Lent: piactér. Jobb alsó sarokban: 7587 b. 1900. május 22. érkeztetve
Foktői mozaikkép fehér keretben: a Református templom és iskola, a Főutca-részlete, a Községháza, a Piactér. zöld Foktő a Kalocsai Sárköz nyugati peremén, a Vajas-fok dunai kiágazásánál, ártéri erdők közé települt. Mély fekvésű határát gyakran elöntötték az árvizek. Kalocsától 6, Dunapatajtól 20 kilométernyire van. 1221-ben említik először, mikor is Foktői Becen 42 márka értékű kártétel miatt vádolta Heymut. Pál vajda vicariusa, Bocha, Váradra küldte őket tüzesvas-próbára, ahol Heymu tiltakozott, hogy Bocha nem illetékes bíró az ügyben, de a vicarius levele alapján mégis elítélték. Nevének előtagja a fok, melynek jelentése: a magas vízállású folyó vizét elvezető ér. A 20. század első felében 2 római katolikus és református iskola volt Foktőn. A kalocsai Iskolanővérek pedig óvodát létesítettek.
A kalocsai piactér melletti új ABC-áruház megnyitásán Bozsó Ferenc mérnök az újságok közt válogat. - Fotó: Klíma Győző
A kalocsai Tomori utca és a Búzapiac tér sarkán álló Farkas Mihály vendéglője, az úgynevezett Grenyó vendéglő, 1943-ban.
A kalocsai Tomori utca és a Búzapiac tér sarkán álló Farkas Mihály vendéglője, az úgynevezett Grenyó vendéglő, tér felőli homlokzata, 1943-ban.
[Rekord frissítve: ]