Szakmári mozaikkép: Római katolikus templom, Hangya Szövetkezet és Községháza, Tóth László Orgona vendéglője. Elején és hátulján fekete betűs felirat, középen 96 U jelzés. fekete Szakmár község Kalocsától keletre, vízerekkel szabdalt magas ártéren, a Kalocsai Sárköz északi peremén fekszik. 1299-ben szerepelt neve először, amikor a szekszárdi apátság a szakmári Szűz Mária egyház melletti telkét a bátyai egyházi jobbágyainak adta. 1360-ban Karácsondi Vyda és Csornai Imre elfoglalt az apáttól szakmári részeket, ezért az apát I. Béla 1061. évi alapítólevelével bizonyította illetőségét. Az oklevél ugyan nem említette Szakmár nevét, de a falu területe benne foglaltatott a számos falut felölelő halomi uradalomban. A 15. században a szekszárdi apátság nemes jobbágyai lakták. A mai községhez több valamikori kalocsai szállás tartozik: Szakmár, Kisüllés, Alsóerek, Felsőerek, Gombolyag, Öregtény, Kistény. 1929. szeptember 28-án keltezve
